Egy összefüggő törmelékszigetet sodró, hatalmas árhullám söpört végig a Centre Pompidou-Metz épületén, mintha minden útjába kerülő emberi alkotmányt letarolt volna. Tadashi Kawamata, japán születésű, Párizsban élő művész meghökkentő perspektívából tárja elénk a 2011-es japán cunami által okozott katasztrófát.
Kawamata A víz alatt című installációja nem magával a drámai pillanatokkal, hanem a katasztrófa egyik utóhatásával, melléktermékével szembesít, amikor az ár levonulása után a romba döntött emberi építmények hulladékai már szelíden ringatóznak a tenger felszínén. Mintha a víz mélyéről látnánk a szökőár által elsodort törmelékhalmot, amelyet a művész használt bútorelemekből és limlomokból épített fel. A fejünk felett lebegő installáció az első emeleti kiállítótér két végpontja, a városra panorámát nyújtó két üvegfal közé feszül ki, ezzel olyan érzést keltve, mintha az árnak semmi sem szabhatna határt, és a szemét parttalanul sodródna a végtelen vizeken. Mintha az életünkön is keresztülsöpört volna.
Kawamata életművének egyik kiemelt témája a természeti katasztrófák és egyéb összeomlások hatására széteső környezet, majd annak hulladékokból és újrahasznosított faanyagokból való újrastrukturálása. A metzi installáció törmelékhulláma alatt ülve elemi érzelmekkel ébred rá az ember az élet és az emberi civilizáció törékenységére. Ha megmozdul a föld és feltámad a tenger, településeket, közösségeket, sőt kultúrákat nyelhetnek el a természeti erők. Kiszolgáltatottságunk ezen emlékhelyén a látogatókra hatalmas csend telepedik, ahogy átérzünk valamit a túlélők döbbenetéből és szomorúságából.
A múzeum biztonságos kiállítóterében a szeméthullám alatt járkálva azonban az önmagunkba nézés pillanataira is rákényszerülünk. Kawamata a felelőtlen emberi viselkedés kiszámítható következményeivel szembesít, amikor installációjával egy évtizedek óta súlyosbodó környezeti problémára, a Csendes-óceánon úszó, több millió tonnányi szemétszigetre is emlékeztet. Idő kérdése, hogy a szűklátókörű gondolkodás és a pazarló szokások által termelt és a környezetre terhelt szemét mikor zúdul megállíthatatlan, fullasztó árként a nyakunkba. (Az alábbi képen az U.S. National Oceanic and Atmospheric Administration fotóját látjuk az ún. nagy csendes-óceáni szemétszigetről teknősperspektívából.)
A metzi Centre Pompidou épületét Shigeru Ban, japán építész tervezte. A 2010-ben átadott épület fő attrakciója a 90 méter széles, méhsejt szerkezetű, különlegesen látványos tetőzet, amit 16 kilométernyi ragasztott, rétegelt fából készítettek. A hatszögletű mintázat ötletét egy nádfonatú kínai kalap inspirálta. A metzi Centre Pompidou rendelkezik Párizson kívül a legnagyobb, időszakos kiállítási célokat szolgáló térrel.
A víz alatt című installációt 2016.február 11. és augusztus 15. között láthatta a nagyközönség.
Tadashi Kawamata munkáiról bővebben itt.
Shigeru Ban munkáit itt nézheted meg.
Az installációról és az épületről készült képek a szerző felvételei.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.